Mi az a mikrofikció?

A MŰFAJRÓL

A mikrofikció (minifikció, mininovella, mikronovella, egyperces, stb.) olyan elbeszélő jellegű prózai műfaj, amely az avantgárd mozgalmakat követően jelenik meg és virágzik fel főleg Latin-Amerikában, nagyjából a posztmodern idején. Az utóbbi pár évtizedben Spanyolországban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, és más nyelvek irodalmában is megjelenik.

Jellemzően arra törekszik, hogy hatást gyakoroljon az olvasóra, bevonja az alkotás folyamatába. A magyar irodalmat tekintve két szempontból is hasonlítható Örkény István egyperces novelláihoz:

  • Egyrészt rövid, legfeljebb egy-másfél oldalas terjedelme miatt.
  • Másrészt gyakori humorossága, iróniája, és többértelműsége okán.
Gyors és tömör történetmesélés jellemzi, gyakran él ellipszis (hiány) és váratlan fordulat használatával. Mivel rövid, a cím is gyakran a történet szerves része, kezdete általában in medias res (“a dolgok közepébe vágva”), lezárása pedig egyaránt lehet nyitott és zárt is.

Kevert műfaj, gyakran tartalmaz lírai elemeket, és az esszé bizonyos tulajdonságait is megfigyelhetjük rajta, jellemző továbbá a nyelvi kísérletezés és a képek használata is. Sok esetben intertextuális kapcsolatban áll közismert irodalmi művekkel, azoknak egyfajta újraírásaként működik (palimpszesztikus jelleg).

(Kun Dániel)
Reklámok